Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Megkésve bár, de nem feledve A Magyar Költészet Napja alkalmából ajánlva.

kolteszet-napja-logo-e1521811640870-masolata.jpg
Horváth Sándor: Mert a haza

Mert a haza nem eladó.
Ezüst pénzre sem váltható.
Mert a haza lelked része,
határaid beléd véste
ezer éve a hit.

Mert a haza kereszted is.
Betlehemi csillagod is.
Hiába tiporták hadak él.
Hiába tiporták hadak él.
Mert a haza...
Mert a haza te magad vagy.

 

Petőfi Sándor: A kutyák dala

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.

S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S miénk a maradék.

Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.

S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!

 

Petőfi Sándor: A farkasok dala

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se, hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

#VH

forrás: A Magyar Irodalom és Költészet

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.